Vérízű a csók

Vérízű a csók

Akárcsak ő maga

Egy szót sem szól

Halál csöndje van

Az éjszaka még éber

A Napnak nyoma sincs

S akárhogy is nézem

Ő is az éjszakához tartozik

Vérízű a csók

A saját vérem

Megízleli a csókot

S vele az én véremet

Szerelem ez?

Vagy csak hiú ábránd?

Létezhet vajon?

Vagy csak magamat áltatom?

Vérízű a csók

Az utolsó…

Ébred a nap, vörösen mint a vér

S a Holddal együtt Ö is nyugovóra tér.

S végül csak állok…

Egyedül s dermedten

Egy koporsó mellett

Melyben szerelmem fekszik hidegen

Vérízű a csók…

De már nem érzem.

Várnom kell a sötét éjjelig

Hogy újra átéljem.